HÖKKENTŐ 2015. nyári szám
Hökkentő kártya regisztráció
Hol szeretsz leginkább bulizni?
Az év diákújsága
Ötletláda
Bájital
Hogyan kezeled konfliktusaidat?
[ 2017.03.01 ]
Szeretnéd megtudni, hogy konfliktuskezelés szempontjából milyen típusú ember vagy? Töltsd ki az alábbi tesztet, és tudd meg, hogy CÁPA, BAGOLY, RÓKA, TEKNŐS vagy PLÜSSMACI vagy-e.

A Thomas – Kilmann teszt segítségével megtudhatod, hogyan viselkedsz olyan helyzetekben, amikor saját szándékod eltér másokétól. A kérdőívben 30 mondatpárt találsz. Neked pedig az lesz a feladatod, hogy kiválaszd az A és a B állítások közül, azt, amelyik a legjobban jellemzi viselkedésedet. Ha sem az A, sem a B válaszlehetőség nem illik rád, akkor azt válaszd ki, amelyiket inkább el tudod fogadni. Fontos, hogy kezdésnek gondolj egy bizonyos környezetre / személyre / konfliktusra (pl. család / munkahely / párkapcsolat), és mind a 30 állításnál ezt vedd figyelembe. Ez azért szükséges, mert máshogy viselkedsz a családoddal, mint például a kollegáiddal, és ha ugrálsz a szituációk között, akkor nem fogsz reális képet kapni arról, hogy melyik típusba tartozol.


 

Lássuk a tesztet.

 

1.           

A. Vannak helyzetek, amikor hagyom, hogy másoké legyen a problémamegoldás felelőssége.

B. A vitás kérdések helyett azokat a pontokat hangsúlyozom,
amelyekben mindketten egyetértünk.

 

2.           

A. Kompromisszumos megoldást próbálok találni.    

B. Igyekszem mindazzal foglalkozni, ami mindkettőnknek fontos.   

               

3.           

A. Általában határozott vagyok céljaim követésében.    

B. Igyekszem a másik érzéseit kímélni és megőrizni a kapcsolatot.   

 

4.           

A. Kompromisszumos megoldást próbálok találni.    

B. Néha lemondok saját kívánságaimról, engedve mások kívánságainak.  

 

5.           

A. Állandóan keresem a másik segítségét a megoldás kialakításában.  

B. Igyekszem mindent megtenni az értelmetlen feszültségek elkerülése érdekében. 

 

6.           

A. Igyekszem elkerülni, hogy kellemetlenséget csináljak magamnak.   

B. Igyekszem nyerő helyzetbe kerülni.      

 

7.           

A. Megpróbálom későbbre halasztani az ügyet, hogy legyen időm átgondolni.  

B. Kölcsönösségi alapon engedek bizonyos pontoknál.    

 

8.           

A. Általában határozott vagyok céljaim követésében.    

B. Azon vagyok, hogy a dolog minden vonatkozása és minden
vitás kérdés kifejtésre kerüljön.

 

9.           

A. Úgy érzem, nem érdemes mindig a nézeteltérések miatt idegeskedni.  

B. Nem sajnálom az erőfeszítést, hogy az én elképzelésem valósuljon meg.  

 

10.         

A. Általában határozott vagyok céljaim követésében.    

B. Kompromisszumos megoldást próbálok találni.    

 

11.         

A. Azon vagyok, hogy a dolog minden vonatkozása és minden vitás kérdés
nyíltan kifejezésre kerüljön.

B. Igyekszem a másik érzéseit kímélni.     

 

12.         

A. Néha elkerülöm az állásfoglalást, amikor az vitát eredményezne.   

B. Nem bánom, ha megtart valamit az álláspontjából, ha ő is hagyja,
hogy megtartsak valamit a magaméiból.

 

13.         

A. Közös alapot javasolok.       

B. Azon vagyok, hogy elfogadtassam az érveimet.    

 

14.         

A. Elmondom gondolataimat és érdeklődéssel hallgatom az övéit.   

B. Racionális érvekkel indoklom pozícióim logikáját.    

 

15.         

A. Igyekszem a másik érzéseit kímélni és megóvni a kapcsolatunkat.   

B. Igyekszem mindent megtenni az értelmetlen feszültségek elkerülése érdekében. 

 

16.         

A. Igyekszem nem megsérteni a másik érzéseit.     

B. Igyekszem meggyőzni a másikat arról, hogy álláspontom helytálló.  

 

17.         

A. Általában határozott vagyok céljaim követésében.    

B. Igyekszem  megtenni, ami az értelmetlen feszültségek elkerülése érdekében szükséges.

 

18.         

A. Ha ez a másikat boldoggá teszi, nincs ellenemre, hogy ráhagyjam elképzeléseit. 

B. Nem bánom, ha megtart valamit az álláspontjaiból, ha ő is hagyja,
hogy megtartsak valamit a magaméiból.

 

19.         

A. Azon vagyok, hogy a dolog minden vonatkozása és minden
vitás kérdés nyíltan kifejtésre kerüljön.

B. Megpróbálom későbbre halasztani a döntést.     

 

20.         

A. Törekszem a nézeteltérések haladéktalan megbeszélésére.   

B. Próbálom megtalálni a nyereség és veszteség mindkettőnkre
nézve méltányos kombinációját.

 

21.         

A. Úgy tárgyalok, hogy igyekszem tekintetbe venni a másik kívánságait.  

B. Mindig kész vagyok a probléma közvetlen megvitatására.   

 

22.         

A. Megpróbálok átmeneti álláspontokat találni.     

B. Érvényesítem a kívánságaimat.      

               

23.         

A. Gyakran igyekszem gondoskodni arról, hogy a megoldás mindkettőnket
elégedettséggel töltsön el.

B. Vannak helyzetek, amikor hagyom, hogy másoké legyen a problémamegoldás felelőssége.

 

24.         

A. Ha úgy tűnik a másikról, hogy álláspontja nagyon fontos a számára, megpróbálok
igazodni a szándékaihoz.

B. Igyekszem rávenni, hogy érje be egy kompromisszummal.   

 

25.         

A. Igyekszem megvilágítani a másik számára álláspontom logikáját és előnyeit. 

B. Úgy tárgyalok, hogy igyekszem tekintetbe venni a másik nézőpontját.  

 

26.         

A. Közös alapot javaslok.       

B. Szinte mindig törődök azzal, hogy a megoldás mindkettőnk számára kielégítő legyen. 

               

27.         

A. Néha elkerülöm az állásfoglalást, olyan esetekben, amikor az vitát eredményezne. 

B. Ha az a  másikat boldoggá teszi, nincs ellenemre, hogy ráhagyjam  elképzeléseit. 

 

28.         

A. Általában határozott vagyok céljaim követésében.    

B. Keresem a másik segítségét a megoldás kialakításában.   

 

29.         

A. Közös alapot javaslok.       

B. Úgy érzem, nem érdemes mindig a nézeteltérések miatt idegeskedni.  

 

30.         

A. Igyekszem nem megsérteni a másik érzéseit.     

B. Mindig megosztom a problémát a másikkal a megoldás érdekében.  

 

A kérdőív kitöltése után, az alábbi táblázat segítségével összegezd az eredményt.

 

 


Versengő

Problémamegoldó

Kompromisszum-kereső

Elkerülő

Alkalmazkodó

1.

 

 

 

A

B

 

2.

 

B

A

 

 

 

3.

A

 

 

 

B

 

4.

 

 

A

 

B

 

5.

 

A

 

B

 

 

6.

B

 

 

A

 

 

7.

 

 

B

A

 

 

8.

A

B

 

 

 

 

9.

B

 

 

A

 

 

10.

A

 

B

 

 

 

11.

 

A

 

 

B

 

12.

 

 

B

A

 

 

13.

B

 

A

 

 

 

14.

B

A

 

 

 

 

15.

 

 

 

B

A

 

16.

B

 

 

 

A

 

17.

A

 

 

B

 

 

18.

 

 

B

 

A

 

19.

 

A

 

B

 

 

20.

 

A

B

 

 

 

21.

 

B

 

 

A

 

22.

B

 

A

 

 

 

23.

 

A

 

B

 

 

24.

 

 

B

 

A

 

25.

A

 

 

 

B

 

26.

 

B

A

 

 

 

27.

 

 

 

A

B

 

28.

A

B

 

 

 

 

29.

 

 

A

B

 

 

30.

 

B

 

 

A

 

 

Amelyik típusnál a legtöbb pontod gyűlt össze, abba a típusba tartozol. Konfliktus esetén az amagatartás jellemző rád, amire a legtöbb választ adtad.

 

És akkor most következzen az egyes típusok jellemzése.

Cápa- Versengő

A versengő embereknél versengő konfliktuskezelési mód a jellemző, alkalmazója az erő segítségével kívánja pozícióját javítani. A cselekvés célja ilyen esetekben a saját érdekek érvényesítése, függetlenül attól, hogy mások milyen igényekkel élnek. Versengő szituációban kiállunk az igazunkért és megvédjük helyes álláspontunkat. Az ilyen magatartás hasznos, ha gyors cselekvésre és döntésre van szükség. Alkalmazható abban az esetben is, ha a szükséges döntés népszerűtlen, esetleg nagy a várható ellenállás, illetve, ha el kell indítani egy folyamatot. Azonban az ilyen folytonos versengő hozzáállás esetében előfordulhat, hogy a környezet „bólogatós kistuyává” válik. Azaz, meg sem próbálják a döntéseket befolyásolni és az ellentmondó információikat megtartják maguknak. Emiatt megeshet, hogy a környezetben lévők inkább rosszul döntenek, mint sem kérdeznek. További veszélye lehet még, hogy a folyamatos versengés miatt megromolhatnak a kapcsolatok.

Bagoly- Problémamegoldó, együttműködő

Ezen típusba tartozóknál a mindkét fél számára kielégítő megoldás keresése a cél. Ez elsősorbana konfliktus okainak feltárását, megértését, és megoldását jelenti. Hasznos, ha a két szempontrendszer egyformán fontos, és azokat nem lehetséges kompromisszumokkal gyengíteni.Alapvető a résztvevők elkötelezettsége a kialakított megoldás mellett. Ilyenkor a konfliktus megoldását lelki motívumok hátráltatják, melyek a résztvevőket nagyban befolyásolják. Veszélye, hogy elveheti az erőforrásokat a valóban fontos problémáktól, hiszen a triviális kérdések megoldásához hatalmas idő és energia befektetése szükséges.

Róka- Kompromisszumkereső

Kompromisszumkeresés során a cél, hogy egy, a felek számára kölcsönösen elfogadható megoldás alakuljon ki. Ennek során mindkétfél lemond bizonyos igényeiről, a megoldás pedig csak részben elégeti ki azokat. A kompromisszumkereső magatartás a másik négy konfliktuskezelési mód átlójában helyezkedik el. A kompromisszumkereső ember a probléma megoldása érdekében több elvárásáról mond le, mint a versengő, és kevesebbről, mint az alkalmazkodó. Érdekeinek kifejezése nyíltabban történik, mint az elkerülő típusnál, viszontjobban titkolja azokat, mint az együttműködők. Megfelelő lehet ez a magatartás, ha a kitűzött célok kiemelkedő fontosságúak, azonban nincs lehetőség más megoldási módok választására. Továbbá hasznos lehet még abban az esetben is, ha a szembenálló felek egyenlő erősségűek és érzelmileg elkötelezettek saját érdekeik mellett. Ugyanakkor kockázatos ezt a magatartást választani, ha a folyamatos kompromisszumokban elveszik az egyén hosszú távú célja. Mivel a kompromisszumok mindig csak az adott momentumnak szólnak, így alapelveket, értékeket nem lehet érvényesíteni bennük. További probléma lehet még, hogy kompromisszum esetén nem teljesen elégedettek a felek, hiszen mindkét félnek bizonyos dolgokról le kell mondania.

Teknős- Elkerülő

Elkerülés esetén sem a saját, sem mások érdekei nem kerülnek terítékre. Ilyenkor a cselekvés célja minden esetben a konfliktus elkerülése. Ez persze számos formában történhet, például a döntések elhalasztásában, a konfliktusos szituációból való diplomatikus kihátrálásban, vagy akár az ilyen jellegű helyzetek kikerülésében. Előnyös az elkerülő magatartás, ha az adott konfliktus megoldásához nem adottak a lehetőségek.(Lehet, hogy a résztvevők érzelmileg túlfűtöttek, vagy nem áll rendelkezésükre elegendő információ.) Továbbá praktikus lehet abban az esetben is, ha a konfliktusból adódó károk meghaladják annak előnyeit. Nem ajánlatos az elkerülést – mint konfliktuskezelési módot – választani, ha megnő a probléma, illetve, ha a környezet véleményt alakít ki, ugyanis ilyenkor sérülhet az önbecsülés.

Plüssmaci- Alkalmazkodó

Az alkalmazkodók a konfliktusok kezelésesorán a saját igényeiket háttérbe szorítják, mások érdekeit viszont feltétel nélkül elfogadják. Ez a magatartás öltheti nagylelkűség vagy önfeláldozás formáját, megjelenhet mások véleményének átvételében, valamint utasításaik, kéréseik kritika nélküli elfogadásában.Alkalmazkodó magatartás alkalmazható, ha a konfliktusban nem a saját igények kielégítése az elsődleges, ha a kérdés az adott partnernek sokkal fontosabb, illetve, ha a személyes kapcsolat az elsődleges. Emellett hasznos lehet abban az esetben, ha a további versengés súlyos károkkal járna vagy, ha nem akarunk mi fáradni a döntéssel. A folytonos alkalmazkodás nem ideális, ha sem az ötletek, sem a javaslatok nem kapják meg az őket megillető figyelmet. És azért sem célszerű, mert lehetetlenné válik a szabályok, folyamatok érvényesítése, ezáltal pedig sérülhet az önbecsülés és az önbizalom.

Amennyiben többet szeretnél megtudni a témáról és érdekelnek a lehetséges konfliktuskezelési technikák, ajánlom Dr. Budavári-Takács Ildikó A konfliktuskezelés technikái című könyvét.


Horváth Szimonetta

Forrás:

Dr. Budavári-Takács Ildikó: A konfliktuskezelés technikái

Dr. Németh Zsolt: A konfliktuspedagógia elméleti és gyakorlati háttere
a testnevelőtanárok munkájában

www. ivanyiklara.hu


<< vissza
Hozzászólások (a hozászóláshoz regisztráció szükséges)
Ehhez a cikkhez még nem szólt hozzá senki!
Hökkentő Tévé
Login: 
Jelszó: 
RSS