Nemzetközi, magyar és szegedi kulturális és történelmi események elevenednek meg a Somogyi könyvtár Anno 1912 című kiállításában január 19-től. A már második alkalommal megrendezett kiállítás február 22-ig látható a Somogyi könyvtár földszinti kiállítótermében.

Száz évre visszatekintve olyan dokumentumokat mutat be a látványos kiállítás, melyekben hazai és nemzetközi események egyaránt felbukkannak. Az egyik dokumentum szerint  például – melyet a Vasváry-gyűjteményben találhatunk – szegediek is utaztak a Titanicon vagy az 1912-es stockholmi olimpián szegedi sportolók is részt vettek.

1912-ben zajlott az első Balkán-háború vagy az évben, május 23-án volt a „vérvörös csütörtök” budapesti tömegtüntetés is, melyben gróf Tisza István távozását és általános választójogot követelt a tömeg.  Ez a munkásmegmozdulás számított a legnagyobbnak Magyarországon az I. világháború előtt. A tüntetésen sokan megsebesültek és hatan meghaltak a demonstrálók közül.

A korabeli lapok tanúsítják, hogy a kor divatja szerint a hölgyek csipkében, tüllben, malomkerékkalapban és léggömbszoknyában tündököltek.

1912 májusában nyitotta meg kapuit a Budapesti Állatkert, melynek parkját arborétummá alakították, így már növénykertként is működött.

Az 1912-es év meghatározó volt a kubizmus elterjedésében is, ekkor jelentek meg a kollázsok, melyeket Picasso és Braque munkáiban láthatunk.

1912-ben Szeged város ösztöndíjával tanult Páriszban Csáky József szobrászművész, aki az Anna-kútnál található táncosnő szobrot készítette. Ő szintén kubista stílusban alkotott.

Ebben az évben jelentek meg az alábbi kötetek: Ady Endre: A menekülő élet, Krúdy Gyula: Szindbád utazásai. Ekkor indult Tolnai Világlexikona.

Juhász Gyulát 1912-ben  választották be a Dugonics-társaságba és ekkor kapta meg a Petőfi Társság Bulyovszky-díját.

Ebben az évben avatták fel II. Rákóczi Ferenc, Dankó Pista szobrát, Rapaics Radó emlékművét Szegeden és ebben az esztendőben kezdte el Gróf Árpád a Tisza Lajos körút 20/B szám alatti szecessziós palota építését.

Az ország első folyóvízi strandja is száz éve nyílt meg az északi híd újszegedi lábánál elterülő partszakaszon. 1912. március 27-én fogalmazta meg céljait a Szegedi Partfürdő Részvénytársaság, melyek a fürdőipar fellendítésére vonatkoztak.

Korabeli színházplakátokkal, hirdetőoszlopok reklámjaival is találkozhatunk és a tárlat a száz éve elhunyt híres emberekről sem feledkezik meg: Engel Lajosról, Kún Józsefről és Magyar Edéről sem, aki a Reök-palotát tervezte.

Szöveg és fotó:Hajdu Judit