[ 2009.10.02. ]

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Szegedi Tudományegyetem, a Debreceni Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem, a Miskolci Egyetem és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karainak dékánjai szeptember 24-én Budapesten tartott szokásos egyeztető megbeszélésükön megállapították, sajnálatos, hogy egyeztetés nélkül 350 fővel csökkentették a bölcsészettudományi területre elkülönített államilag támogatott helyek számát, valamint bejelentették, egy tervezeten dolgoznak, amelyben összefoglalják, milyen finanszírozási és oktatási-kutatási koncepcióval látnák biztosítottnak a magas színvonalú, modern bölcsészettudományi képzést.

Mivel a kutatóegyetemek, kutatókarok koncepciója jelenleg a magyar felsőoktatás legaktuálisabb kérdései közé tartozik, a bölcsész dékánok hosszabb ideje egy olyan tervezeten dolgoznak, amelyben részletesen is bemutatják elképzeléseiket arról, hogy a magyar felsőoktatás bölcsészettudományi képzésének túlnyomó részét lefedő hat kar milyen finanszírozási és oktatási-kutatási koncepcióval látná biztosítottnak a magas színvonalú, modern bölcsészettudományi képzést. A tervezet arra is kitér majd, hogy a magyar felsőoktatás minőségi vonulata hogyan jelenhetne meg eredményesebben a nemzetközi összevetésekben.

A kari vezetők sajnálatosnak tartják az oktatási kormányzat azon döntését, amely 2010-ben 350 fővel csökkentette a bölcsészettudományi képzési területen az államilag támogatott hallgatói létszámot más területek javára, a bölcsész képzési terület képviselőivel történő egyeztetés nélkül. Ez az átcsoportosítás nem szerencsés megoldás, hiszen csupán azzal jár, hogy a preferált természettudományos és műszaki képzési területeken lévő helyeket úgy növeli a felsőoktatásban, hogy a közoktatásból egyre gyengébb teljesítményű tanulók is bejutnak olyan szakokra, amelyeken azután felzárkóztató oktatásra van szükségük. Ezen szakok közül nem egy még így is beiskolázási gondokkal küzd, míg a bölcsészettudományi szakok iránti érdeklődés összességében továbbra sem csökkent.

A dékánok egyeztettek az együttműködő bölcsészkarok által október 20-án az ELTE BTK Trefort kerti kampuszán, a Gólyavárban tartandó konferenciáról is, amelyet a Magyar Rektori Konferencia Bölcsészettudományi és Társadalomtudományi Bizottságának megbízásából szerveznek. Erre szerintük azért van szükség, hogy végre reális képet alakíthasson ki a közvélemény arról is, hogy a bölcsészettudományi képzési területen diplomát szerző hallgatók elhelyezkedési esélyei milyenek valójában, mivel ezzel kapcsolatban több, felmérésekkel alá nem támasztott vélemény forog a médiában.
Az együttműködő bölcsészkarok hallgatói önkormányzatai is találkoztak Budapesten, és véglegesítették az először 2010 áprilisában, az ELTE BTK "Bölcsész Napok a Trefort kertben" programsorozat keretében megrendezendő bölcsész tudományos műhelybeszélgetések részleteit. Mivel az OTDK konferenciákat kétévente rendezik, a köztes években, mindig más helyszínen kerülne sor erre a tudományos utánpótlás és a tehetséggondozás szempontjából kiemelten fontos eseményre, amely részben válasz a bolognai rendszerű képzés új kihívásaira is.