A hivatalos

„A Népszabadság kiadása valamennyi formában (beleértve a nyomtatott és az on-line formátumot is) 2016 október 8-án, az új koncepció kialakításáig és megvalósításáig felfüggesztésre került[1].”- olvasható a Mediaworks kiadó hivatalos honlapján a Népszabadság sajtótermék ismertetője végén.

Közvetlenül az után, hogy „A Népszabadság Magyarország legnépszerűbb közéleti napilapja[2]”, valamint hogy „Csaknem 200 ezres olvasótáborával, közel 50 ezres példányszámával jóval meghaladja a többi közéleti napilap mutatóit[3].”. A lap felfüggesztését mégis azzal indokolták, hogy évek óta veszteséges és közel 5 milliárdjába kerül a fenntartó cégnek évente. 
 

A Mediaworks (akkori nevén Vienna Capital Partners) 2014-ben vásárolta fel több más műfajú és periodicitású kiadvánnyal együtt a Népszabadságot. Az egykori szocialista pártlap 2015-ig az MSZP érdekeltségi körébe tartozott, de eladták. A kiadó elmondása szerint igyekszik megfelelő üzleti tervet teremteni a Népszabadság jövőbeni gazdaságos megjelenéséhez, melynek érdekében konzultációt kezdeményeznek Murányi Andrással, a lap főszerkesztőjével. (Ezek olvashatóak a nol.hu-n található hivatalos sajtóközleményben is.)

Az érintett munkavállalókat felmentették a munkavégzés alól, a Mediaworks vezérigazgatója, Rónai Balázs pedig lemondott pozíciójáról Katona Viktor javára.

A Fidesz indokolt gazdasági intézkedésként semmilyen kivetnivalót nem talált a kiadó döntésében. (A Magyar Narancs internetes újság szerint legfőképp azért nem, mert a kiadó Fidesz közeli tulajdonosváltást tervez.)
 

Más szempontok alapján

Jó páran úgy vélik, hogy ez egy financiális magyarázattal leplezett elhallgattatás. Többek között a MÚOSZ (Magyar Újságírók Országos Szövetsége) egykori vezetői, mint például Vince Mátyás vagy Keleti Éva.

Mivel, mint említettem, a tavalyi évig a Népszabadság nagyrészt ellenzéki, MSZP tulajdonú lap volt, ezáltal leközölt olyan cikkeket is, melyek a jelenlegi kormányt vagy annak némely személyeit sérthették, firtatták, netán bírálták. Több olyan írást is megjelentettek, ami nem nyerte el a Fidesz tetszését.

Magáról az újság múltjáról nem is beszélve, hogy első megjelenése óta (1956. november 2.- az egykori Szabad Nép helyére lépve) a szocialista erők képviselőjeként tartható számon.

Amennyiben ezt is figyelembe vesszük, jogosak a gazdasági átgondolással magyarázó érdekeltek felé azok a kérdések, miszerint, ha valóban erre a sorsa kellett jutnia egy ekkora nemzeti hátérrel rendelkező lapnak, akkor ennek miért nem voltak látható, egyértelmű előzményei? Ha bajban volt az újság, miért nem tettek bejelentést arról, hogy nagy valószínűséggel megszűntetik, mert veszteséges, mielőtt ezt megtették? Vagy, hogy miért folyamodtak ilyen drasztikus lépéshez, mondjuk ahelyett, hogy csökkentik a munkavállalók létszámát vagy a lap periodicitását?

Bárhogy is legyen, ilyen horderejű változásnál számíthattak arra, hogy lesznek, akik megkérdőjelezik vagy egyenesen elutasítják és ellenzik a lépést, talán még tüntetnek is ellene. Ennek ellenére vállalták, ám olyan indoklással, ami nem hagy kétségeket, mégsem tudnak szolgálni.
 

Gömöri Evelin Polett
 

Felhasznált források:

 http://www.atv.hu/belfold/20161013-nepszabadsag-botrany-tovabbra-is-lapit-a-muosz

http://magyarnarancs.hu/villamnarancs/1-mondatba-suritettuk-a-nepszabadsag-ugy-lenyegeet-101134

http://mno.hu/belfold/elkezdodott-a-tuntetes-a-kossuth-teren-1365441

https://www.lokal.hu/2016-10-elfogyott-a-turelem-bezart-a-nepszabadsag/

https://mediatortenet.wordpress.com/2014/11/30/nepszabadsag-1956/

http://mediaworks.hu/hu/product/nepszabadsag