[ 2017.02.13. ]

  Január 31-én a Modern Városok Program keretében Orbán Viktor miniszterelnök ellátogatott Szegedre. Botka László polgármesterrel folytatott sikeres egyeztetésük után megállapodtak minimum 50 milliárd forintnyi beruházásról. Természetesen a sportfejlesztésekről is volt szó. Egy fedett uszoda és egy sportcsarnok építéséről illetve egy később kijelölendő helyszínen, atlétikai centrum létrehozásáról. Az uszoda és a sportcsarnok Felsővároson fog megépülni, ami egyben azt is jelenti, hogy lebontják a nagy múltú Felső Tisza – parti stadiont, melyből csak a rossz minőségű műfüves pálya marad.

A Felső Tisza – parti stadion 1951-ben készült el, az akkor NB I.-be feljutó új klub, a Szegedi Honvéd számára. A város első csapata itt játszotta élvonalbeli meccseit. A nézőcsúcsot 1960-ban a SZEAC szurkolói szolgáltatták a Ferencváros elleni vesztes meccsen, amikor is 30.000 ember szurkolt teli torokból a lelátókon. Ezen a mérkőzésen Albert Flórián lőtte az egyetlen gólt. 1978-ban villanyvilágítást avattak, és a jelentősebb első osztályú meccseken ekkor is kilátogattak még 20-25 ezren. Nagy felújítás történt még 1985-ben. Az évtized végén az Üllői útról száműzött Ferencváros az Admira Wacker elleni vesztes KEK-meccsét is itt játszotta. A Stadionban 1990/91-ben a Szeged SC töltött el egy NB I.-es szezont, majd a délvidéki háború miatt elköltöző Crvena Zvezda játszotta BEK-meccseit a stadionban. Ekkor volt az utolsó fejlesztés, a kapuk mögötti betonlelátók a szerb csapat kívánsága miatt épültek. A máig utolsó helyi NB I.-es szezonkezdeten, 1999 nyarán 13 ezren látták a Szeged LC-t és a Győrt, hogy később a Nagylaki Kálmán-féle csapat is végleg elsüllyedjen. Azóta nemcsak a minőségi foci, hanem a villanyvilágítás is eltűnt a stadionból. A csapat a pénz, befektetők és a város támogatásának hiánya miatt nem tudott visszatérni az elitbe.

Most az a helyzet, hogy a SZEOL a borzasztó állapotban lévő SZVSE pályán játssza a meccseit. Az edzéseket sokszor nem is Szegeden tartják, de ha nagyon muszáj, akkor a már korábban említett, egyetlen műfüves pályán. A játékosok nagy része tehetséges, szegedi fiatal futballista, akik sokáig Szegeden focizva, hol a Szeol pályán, hol a SZVSE pályán nőttek fel és játéktudásuk sajnos nem éri el az NB II-es szintet. Ennek okairól lehetne regényt írni, de egy a lényeg, nem mindig a játékosok a hibásak. Egy csapatnyi, sőt inkább több csapatnyi olyan játékost lehetne felsorolni, akik elhagyták a várost, a klubbot. Jelen pillanatban a SZEOL az utolsó helyen áll a másodosztályban és valóságos csoda lenne - bár a vezetőség és a kinevezett edző, Zoran Kuntics bízik benne – a bent maradás. Különösen úgy, hogy a csapat a téli átigazolási szezonban minőségi játékosokat nem igazolt - ellentétben a rivális Cigánddal és Cegléddel szemben.

Egy pár szót ejtenék még a másik „szegedi” csapatról, melynek neve Szeged 2011 Grosics Akadémia. Szintén NB II és gyulai székhely. A Cigánd ellen pár éve a SZVSE pályán elbukott osztályozót követően a csapat átköltözött Gyulára és az óta, az ott létrehozott akadémián nevelik a tehetségeket. A kérdés csak az, milyen alapon használják még mindig a Szeged nevet?

Itt tartunk tehát és a jövőkép nagyon szomorú. Csoda, hogy egyáltalán a SZEOL még az NB II-ben szerepel. Ez a valóság, és ha nem sikerül a bent maradás, akkor még szomorúbb jövő várhat a szegedi labdarúgásra. További nagy kérdés még, hogy mi lesz a Tisza Volán által évtizedeken át felépített utánpótlás bázissal, hiszen nem lesznek meg a gyerekek fejlődéséhez szükséges körülmények.

Szegedi futballszurkolókat is megkérdeztem a mostani helyzetről:

 

S.J.: Nekem bérletem van a SZEOL mérkőzéseire, és ha lehetőségem nyílik rá, elkísérem őket az idegenbeli találkozóikra is. Úgy látom sajnos, hogy a csapatnak nem sok esélye van a bent maradásra. A körülményekről inkább nem szeretnék nyilatkozni…

 

P.L.: Én már régóta nem járok meccsekre, talán utoljára Kaszás Gábor edző idején szurkoltam a csapatnak – de jó kis csapat volt! – amikor 13 ezren szurkoltunk a lelátón. Ott voltam a Vasas elleni osztályozó visszavágóján is, akkor 20 ezer ember jött el. A mostani helyzetről csak annyit, hogy talán Szeged a nagyvárosok közül az egyetlen, ahol nincs normális pálya, nincs megfelelő infrastruktúra és hiába van jó kezekben az utánpótlásképzés, sajnos nincs jövő.

 

K.T.: Szegeden már nagyon régen halott a futball, kétes hírű vállalkozók, több esetben is pénzt próbáltak kinyerni, természetesen maguknak. A város vezetése soha nem állt a futball mögé és a tehetősebb vállalkozók is csak a kisebb ráfordítást igénylő sportok mellé sorakoztak fel. A pályák állapotáról nincs mit mondani, mert azok olyan siralmasak, hogy szavakkal sem lehetne leírni. A megyében több helyen, így Csongrádon is jobbak a körülmények, a Megye I-ben!