Szegeden, a TIK-ben rendezték meg 2017. november 13-án, azt a prevenciós rendezvénysorozatot, ahol a cukorbetegség kezelési módszereire, és veszélyeire hívták fel a figyelmet. A rendezvényen a Diétacentrum tulajdonosa, Godáné Reisinger Karolina, illetve dietetikushallgatók tartottak előadásokat. Rendkívül fontos, hogy megfelelő tájékoztatást kapjunk, hogy időben elkezdhessük a megfelelő életmód kialakítását. Mert a cukorbetegeknek ez a kulcs. Az életmód átalakításával egy cukorbeteg ember is „teljes életet élhet”. Több típusa is létezik: Diabétesz 1, és 2-es típus. Egyes típusok öröklődés útján, vagy fertőzés következtében is kialakulhatnak. „Lényegében a betegség kialakulásának az oka az, hogy a hasnyálmirigy béta-sejtjei által termelt inzulin csökkent mennyiségben vagy egyáltalán nem termelődik, illetve valamilyen okból nem tudja kifejteni a hatását.” (forrás: https://moderndietetika.com/cukorbetegseg/) Viszont, térjünk vissza az életmódra. Miket ehet egy cukorbeteg, és mire kell ügyelnie a nap 24 órájában? Miben más az életmódja egy cukorbeteg embernek? Ahhoz, hogy laikusként kicsit elmerülhessek a témában, Gáspár Líviát hívtam segítségül.
Lívia egykori SZTE-ÁJTK hallgató, és az instagram-on bukkantam rá, ugyanis csodálatos étel-költeményeket készít, amelyeket cukorbetegek is fogyaszthatnak, illetve a diabétesz életmóddal kapcsolatos tapasztalatait osztja meg követőivel insta oldalán. „2009. január 20-án lettem cukorbeteg emlékszem nagyon rosszul érintett, hisz már amúgy is volt egy autoimmun betegségem és bevallom csak az jutott eszembe, hogy nem ehetek görögdinnyét. 2 hétig voltam kórházban, megtanultam normális tűvel megszúrni az ujjam, beadni egyedül az inzulint és szénhidrátot számolni, bár számomra ez is más volt, mivel a lisztérzékeny ételek teljesen más szénhidráttartalommal rendelkeznek. Az első pár hét nagyon nehéz volt, el kellett fogadnom, hogy ezentúl, egy sokkal korlátozottabb életet kell élnem, és sokkal több mindenre kell figyelnem. Nem mehettem el soha többet kaja nélkül, bármikor ott van a veszélye annak, hogy leesik a cukrom, vagy nagyon felmegy. Ha őszinte akarok lenni, nekem a magasabb cukor mindig is szimpatikusabb volt, mint az alacsony, bár mindkettő tud roncsolni. 9 év alatt, ami azóta eltelt, nagyon sok időszakom volt, és van, amire nem vagyok büszke. Volt olyan, hogy nem büszkélkedhettem túl jó cukor értékekkel. Nem adtam inzulint, nem figyeltem magamra, teljesen elhagytam magam. Miért? Nagyon jó kérdés, valójában én így lázadtam, én nem a szüleim ellen, hanem a kötöttségek ellen, az ellen, hogy más vagyok és nem akartam más lenni. Nyilván közrejátszott, hogy 14-17 éves voltam ilyenkor amúgy is ingatag az ember önképe, ilyenkor kezdődik, hogy keresi saját magát. Én így kerestem az utam. Ekkoriban váltottam orvost és kerültem a mostani doktoromhoz, akiért máig hálát adok, mert sose kezelt gyerekként, mindig mellettem állt és segített. Kezdtem elfogadni az ő hatására, hogy muszáj kezelnem magam, hogy ha nem akarok lassan lefolyó öngyilkosságot elkövetni. Elkezdtem figyelni magamra, nagy önkontroll kellett ahhoz, hogy újra kezdjek mindent, viszont a karma, mint olyan, vissza is ütött. Hogyan? Elkezdődött egy olyan folyamat, aminek okára azóta sem tudtak rájönni. Elkezdtem fogyni, borzasztóan vékony lettem a 175centimhez 52kg voltam, majd rá 3 hónappal már 80kg voltam, és innentől kezdve havonta mindig mást mértem. Nyilván ez se a szervezetemnek nem tett jót, se a lelkemnek. Hála a jó égnek olyan barátaim vannak, akik mindig mellettem álltak és segítettek ilyenkor is tartani bennem a lelket. Nyilván kérdezhetnénk miért akkora baj, ha valaki lefogy, vagy épp meghízik, biztosan valamit változtattam az étkezésemen. A nagy baj, hogy semmi nem változott, és ez volt az aggasztó. Ez az állapot újra előhozta nálam a diabulimiát, azaz az inzulinok módszeres kihagyását. Mi térített mégis újra észhez? Éppen Szegeden tanultam, amikor jött egy lelet eredményem, miszerint elkaptam egy fertőzést, emiatt kellett vérvizsgálat és vizeletvizsgálat is. A vizeletemben nagyon megemelkedett a fehérjeszint, amit el is magyarázott nekem a dokim, hogy mihez vezethet, ha a továbbiakban se vagyok hajlandó normálisan kezelni magam. Bármikor leállhat a vesém, és feladja a harcot a szervezetem ellen és dialízisre kell járnom. Itt végleg eldöntöttem, hogy fel kell tudnom dolgozni valahogyan, meg kell birkóznom a cukorbetegséggel. Ekkor kezdtem el instagram-ot csinálni, ahol megosztom a történeteimet, az ételeket, amiket készítek, a vércukor eredményeimet, és hamarosan Facebook oldalt és blogot is szeretnék vezetni. Szeretnék a jövőben segíteni olyan embereknek, akik különböző “betegségben” szenvednek és ezek mellett különböző ételintoleranciával rendelkeznek és még talán vegák/vegánok is. Jelenleg az a célom, hogy minél több képzést tudjak elvégezni ezzel kapcsolatban, minél több tudást tudjak majd megosztani. Egy teljesen új oldalát akarom megmutatni a cukorbetegségnek és a többi autoimmunbetegségnek, illetve meg szeretném mutatni, hogyan lehet elfogadni és együtt élni ezzel az állapottal. Az utóbbi időben Rácz Gergő személyi edzővel edzettem, aki mindenben a segítségemre volt, akár az étrendemet illetően is (amibe nem tudott belekötni, hisz azt mondta, hogy tökélyre van fejlesztve). Jelenleg pedig egyedül edzem heti 6 alkalommal, és hetente 3-szor járok boxolni. A kitűzött cél, hogy betartva a diétát, odafigyelve a cukromra súlyt veszítsek. A változást persze nyomon lehet követni a diab_diary intagram oldalamon.”
Gáspár Lívia története rendkívül jól bemutatja, hogy hogyan élhet teljes életet egy cukorbeteg ember, hiszen, ahogyan ezt ő is vallja, ez nem egy betegség, hanem egy állapot, amit tudni kell kezelni.
Ha pedig az oldalán lévő fotókat megtekintjük, máris kedvet kapunk az „egészséges életmódhoz”, az biztos. Lívia instagram oldalát és az alábbi "fitt-kókuszgolyó" receptet is a következő címen találod:
https://www.instagram.com/diab_diary/
K.Sz.
|