Nem szívesen beszél az ember arról, ha megalázzák, ha félelemben él, ha szorongással küzd. Márpedig a mai generációnk egyik legfőbb problémája pontosan ezek összessége. Minden bizonnyal biztos láttál már te magad is olyasvalakit, aki mások által élte át akár nap mint nap a bántalmazott szerepet… vagy rosszabb esetben éppen te magad voltál az.
 

Mielőtt belemennénk, hogy hogyan is lehet ez ellen küzdeni, fontosnak tartom tisztázni, hogy a „bullying”-on belül milyen bántalmazási formákról is beszélhetünk:
 

• szóbeli (pl. gonoszkodó pletykálkodás, csúfolás)

• érzelmi (kiközösítés, megalázó viselkedés)

• fizikai (verés, ütés, rugdosás)

• szexuális (molesztálás)

• internetes (cyberbullying – közösségi oldalakon, vagy e-mailekben történő zaklatás)
 

A bántalmazó vagy bántalmazók (általában egy személy, de előfordulhat, hogy egy kisebb csoportról van szó) folyamatosan megfélemlítik a kiszemelt áldozatot. Fontos tudni, hogy az esetek túlnyomó többségében csak egy, esetleg két áldozatról beszélünk. Mindez pedig azért van, mert a bántalmazó fél attól, hogy az áldozatai összefognak ellene. 
 

A kortárs bántalmazás arra épül, hogy a kiválasztott gyerek folyamatosan azt érezze, hogy a megfélemlítés csak neki szól, az ő személye ellen irányul. Így idővel el is hiszi, hogy esélye sincs megvédenie magát. A visszahúzódóbb, csendesebb, félénkebb és alacsony önértékeléssel rendelkező gyerekek válnak célponttá általában, mivel tőlük nem számítanak „visszatámadásra” vagy éppen védekezésre. Az elkövetők pedig az agresszív, átlag alatti empátiával élő személyek, akik felmérések szerint tisztában sincsenek azzal, hogy milyen szenvedéseket okoznak a másiknak. Az agresszorok legtöbb esetben szintén sérült személyiséget takar… diktatórikus, szeretethiányos vagy elhanyagoló szülői környezetből jönnek. Ha a családi idill nem az átlagos (alkoholista szülő, szörnyű haláleset a legközelebbi hozzátartozók közül) akkor könnyebben kialakulhat a hajlam az agresszió felé. Amellett, hogy a saját önbizalmukat próbálják erősíteni a más személyek uralkodása felett, az elfojtott negatív érzelmeik is irányítják őket.
 

Míg a lányok leginkább a lelki terror különböző formáiban részesülnek (kiközösítés, kapcsolatainak felszámolása, barátainak elcsábítása), úgy a fiúknál a fizikai teljesítmény dominál, a testi bántást vetik be, akár verekedés formájában.

 

A nézőközönség maga az osztály, amelyen belül a megfélemlítés történik. Csak akkor nyer teret magának a bántalmazó, hogyha az osztály nem elég összetartó, nincs rutinjuk a csoportos tevékenységekben, egymás elfogadásában, továbbá nincsenek közös emlékeik. Sajnos nem mondható, hogy sok esetben kiállnának egymásért a társak, leginkább az „elfordítom a fejem, csendben maradok” cselekvés van érvényben, mégpedig azért, mert nem szeretnének ők is a bántalmazottak között lenni. 
 

 

A legjobb megoldások között szerepel az, hogy a bántalmazott gyerek önbizalmát módszeresen építsük, ne csak akkor dicsérjük, ha valami jót csinál. Engedjük, hogy kiélhesse kreatív énjét, alkothasson, biztosítsunk lehetőséges a sportolásra vagy éppen akármilyen művészeti tevékenységre, legyen az például festés, rajzolás, zenélés. Szükséges beszélni a problémákról, így ha látjuk, hogy valami bántja, ne várjunk addig, amíg ő nyílik meg. Próbáljunk közeledni a bántalmazott felé, éreztessük vele, hogy van kire számítania, hogy megbízhat bennünk, nincs egyedül, támaszkodhat ránk. A fájdalmas konfliktusok az adott közösségen belül, a közösség összefogásával is feloldhatóvá válik, ehhez viszont a gyerekeket be kell vonni a lehetséges megoldások megtalálásába. A tanárokkal való kapcsolattartás is sokat segíthet a helyzeten, megtudhatjuk, hogy ők mit tapasztalnak, mit látnak, az áldozat támogatásában is segítséget nyújthatnak egy kicsit nagyobb odafigyeléssel, törődéssel. Minél jobban érdeklődünk az iskolai helyzetéről, annál nagyobb az esélye, hogyha nehezen is, de egy idő után megnyílik nekünk. 

 

Ne hagyjuk, hogy a bántalmazás (történjék bármilyen formában is) teret nyerjen magának! Ne fordítsuk el a fejünket és ne féljünk kiállni egymásért!

 

Forrás: http://www.u-szeged.hu

http://moderniskola.hu

Képek: Internet