Alma Mater | |
Interjú a The Biebers-szel | [ 2017.04.04 ] |
Nem voltam nagy The Biebers rajongó, a március 22-i koncert után azonban, azt hiszem, felkerülnek a számaik a leggyakrabban játszott zenéim közé a YouTube-on. Olyan bulit csináltak a fiúk a JATE klubban, hogy csak néztem. Néztem az embereket, ahogy sikítoznak (igen, a fiúk is), és karjukat lengetve teljesen átszellemülve éneklik a dalokat. Volt ott minden, új gitáros avatása, félresikerült body szörf, és előzenekarként még KosziJanka is. Az egyik barátnőm pedig akkora rajongó, hogy elintézte, hogy beszélhessek velük. Így történt, hogy Puskás Petit és Puskás Danit kérdeztem a zenekarról, és a mindennapjaikról.
2005-ben, amikor elindultál a Megasztárban gondoltad volna, hogy idáig fogsz jutni? Peti: Ha az ember indul egy ilyen tehetségkutatón, arról álmodozik, hogy egyszer sikeres énekes lesz belőle, vagy sikeres zenekara lesz. Voltak törések ebben a karrierben, de bíztam benne, hogy egyszer összejön. Legalábbis én szuggeráltam magam, hogy így legyen. Vannak dalok, amik erről szólnak, hogy amikor rossz volt és nem történt semmi, akkor is próbáltam magamba beleverni azt, hogy nem baj, hasznosan kell eltölteni azokat a pillanatokat is, amikor nem megy olyan jól és bízni benne, hogy egyszer össze fog jönni, és biztos össze fog jönni. De hát még most is ugyanilyen tervek vannak, és ugyanúgy szuggerálom magam, hogy elérjem a céljaim. Mi volt az oka, annak hogy magyarul kezdtetek el énekelni? Peti: Igazából ennek nagyon prózai oka van. Egyrészt, mert az egyik zenei alapra, amit átküldött Dani, rögtön egy magyar dalszöveg jutott eszembe. Másrészt meg azért, mert elkezdtem irigykedni amiatt, hogy milyen jó is az, amikor egyes dalszövegek beépülnek a mindennapi közbeszédbe. Tehát vannak szlogenek, refrének, félmondatok, amiket szállóigeként használunk, és arra gondoltam, hogy bármennyire is ódzkodom és félek tőle – attól, hogy elveszítjük a közönséget és a tipikus The Biebers varázst - akkor is ezt kell tennünk. És hát nem döntöttünk rosszul, jó, hogy váltottunk magyarra. Hiszen ez az anyanyelvünk, ehhez kötnek emlékek, ezzel tudunk azonosulni, ezek a szavak jelentenek nekünk valamit. Minden egyes szóhoz tudunk valamit kötni, és ezért volt fontos, hogy megszólaljunk magyarul. Jó érzés azt látni, hogy a közönségnek tetszik, és most már nem csak élvezi, meg táncol, meg őrjöng, hanem látom, hogy hozzá is tud csatolni dolgokat. A jövőben már csak magyarul terveztek énekelni vagy szóba jöhet, hogy angolul is? Peti: Szóba is fog jönni. Szeretek angolul dalszöveget írni. Egyrészt nekem ez egy nagyon jó szórakozás, mivel angol szakos voltam, másrészt szeretem formában tartani magam angolul. Tehát ez nekem kihívás és egyben remek lehetőség is. Igen, egyértelműen szeretnék angolul írni és énekelni, mert nem tettünk le arról, hogy világsztárok leszünk. Észre szoktad-e venni, amikor felismernek az utcán, de úgy tesznek mintha nem ismertek volna fel? Peti: Ezt nagyon szeretem. Ilyen sokszor van egyébként. Hozzászoktam ahhoz, hogy esetleg megnéznek, vagy próbálják felvenni velem a szemkontaktust, vagy hirtelen meglepődnek. Szokott olyan lenni, hogy valaki odajön, mert azt hiszi, hogy ismer, mert ismerős neki az arcom, csak hirtelen nem tudja hova tenni, hogy ki vagyok. Aztán, mikor már vagy öt perce beszélgetünk, rájön, hogy egyáltalán nem ismer, csak én vagyok az a srác a TV-ből. Ez jó szokott lenni. De amúgy azt mindig észre veszem, amikor valaki próbál semleges maradni, de a szemén azért látod, hogy felismert és most nagyon koncentrál az előtte lévő útra, mintha nagyon nehéz akadályokat kellene leküzdeni azért, hogy négy lépést megtegyen előre. Dani először énekel az „Üzenet a lányoknak” című számban. Mivel sikerült rávenni erre? Peti: Én szerettem volna, ha Dani énekel, mert az egész zenekar énekel a színpadon, meg vokálozik. Ez azt jelenti, hogy van egy összhang a zenekar között. Senki nem bátortalan. Úgy vannak vele, hogy jól van, nem tudok énekelni, de akkor is kezdjük el nyomatni. Szerintem ez jó, és Daninak jó hangja van. Nem akart énekelni, rá kellett beszélni. Legalább 4 hónapig ezt a dalt próbáltuk felvenni, de a végére beérett. Örülök neki, hogy megszületett. Szerintem az új lemezen ez az egyik legkedveltebb dal és alig várjuk, hogy előadjuk élőben, ami nyilván megint egy kihívás. Hogyan látjátok magatokat 5 év múlva? Peti: 3-4 éve elindultunk egy úton, feltörekvő zenekar voltunk, ilyen minden évben van. De nyilván azokból lesz nagy zenekar, akik ezt képesek fenntartani éveken keresztül, és bízom benne, mi is ilyenek leszünk. A The Biebers nagy erőssége a koncertek. Nagyon nagy energiát fektetünk bele, hogy folyamatosan megújuljunk. Kitaláljuk, mi működött, mi nem működött, hogyan lehet még pörgősebbé és szórakoztatóbbá tenni. Úgy érzem, benne vagyunk a top 15-20 zenekarban, de jó lenne bekerülni a top 6-ba. Hogy azt lehessen mondani, ez egy olyan zenekar, aminek nem kell reklám, mert ha koncert van, akkor oda elmegyünk, mert tudjuk, hogy ez egy különleges élmény. Milyen együtt dolgozni a testvéreddel? Dani: Szuper, nagyon jó csapatot alkotunk Petivel. Egyrészt azért mert nem szégyenlősködünk egymás előtt a véleményeinkkel kapcsolatban. Petinek szívesen elmondom a véleményem, miközben más előadó vagy énekes előtt nem biztos, hogy kifejezem magam őszintén. Ő is elmondja nagyon egyszerűen. Emiatt szerintem jó, dinamikus kapcsolat a miénk, és jól megértjük egymást, jó a színpadon az embernek a testvérével állni. Jó együtt dolgozni.
A fiúk egyébkén április 8-án mutatják be új albumukat, Budapesten, az Akváriumban. Többek között az „Üzenet a lányoknak” is elhangzik majd. Tar Dóra |
|
<< vissza |
Innen-onnan • SZTE • Kultúra • TIK • Buli • Póker • MESE • Ösztöndíj • TÁK • REÖK • JGYPK • Egyetem arca • KMK • Koncert • Pályázatok • Előadás • Jugyu napok • Sport • Művészet • Európa • Diplomaátadó • Fair play • Felvételi • OTDK • Verseny • Kutatás • Képzés • Szeged • Egészség • Pénzügy • Munka • Hökkentő • @egyetemista • Alma Mater • Mappa • Hathárom • Bájital • SZTEhetség |