[ 2010.03.17. ]

A világ egyik legjobb hővezetőjének tartott szénnanocsövek gyakorlati alkalmazási lehetőségeit vizsgálja több világhírű külföldi egyetem partnereként a Szegedi Tudományegyetem kutatócsoportja. A siker óriási lendületet adna a mikroelektronikai iparnak, hiszen a szegmens egyik legnagyobb problémája, hogy termékeik – chipek, memóriák, processzorok, LED-es fényforrások tápegységei – a méretük csökkenése miatt egyre több hőt termelnek, ami gátolja a hatékony működést. A nemzetközi projektben részt vevő kutatók a felesleges hő elvezetését a drága hagyományos hűtési megoldások helyett szénnanocsövekkel kívánják helyettesíteni.

A Szegedi Tudományegyetem Természettudományi- és Informatikai Kar Alkalmazott és Környezeti Kémiai tanszéke finn, svéd, belga és spanyol egyetemek, valamint kutatóintézetek partnereként vesz részt az Európai Unió

Thermal Management with CNT Architectures

(THEMA-CNT) elnevezésű projektjében. A nemzetközi kutatás célja a világ egyik legjobb hővezetőjének tartott szénnanocsövek alkalmazásával a félvezető ipar mai technológiáihoz könnyen illeszthető és ipari méretekben is megvalósítható hűtési módszerek kidolgozása.

„Elméletileg a szénnanocsövek a világon ma létező legjobb hővezetők közé tartoznak, a gyakorlatban ugyanakkor még nincsenek olyan működő módszerek, melyek ezt a kiváló tulajdonságot hasznosítani tudnák. A mikroelektronikai iparnak azonban égető szüksége lenne a technológia gyakorlati alkalmazására, hiszen a chipeket, memóriákat, processzorokat, LED-es fényforrásokat gyártó ágazat egyik legnagyobb problémája, hogy az eszközök – méretük csökkenése miatt – egyre több hőt termelnek, ami gátolja a hatékony működést. A hagyományos hűtési megoldások, így például a réz hűtőbordák pedig drágák és bizonyos teljesítménysűrűség fölött kevésbé hatékonyak” – magyarázza Dr. Kukovecz Ákos, az SZTE egyetemi docense, a kutatás egyik vezetője.

A THEMA-CNT projekt egyik résztvevője az ON Semiconductor, a világ egyik vezető félvezetőgyártója, így a projekt eredményei gyorsan eljuthatnak majd az alkalmazási fázisba: a kutatók szerint az első szénnanocsöves hűtésű rendszerek a nagy teljesítményű kapcsolóelemek, tápegységek, szabályozók köréből fognak kikerülni, melyeket leginkább a járműgyártás, a világítástechnika és telekommunikációs ágazatok használnak.