Van-e lehetőségük a hallgatóknak az egyetemen belül szakemberhez fordulni lelki segítségért?

Igen, van lehetőségük. Úgy tudom, hogy Szegeden az SZTE Egyetemi Életvezetési Tanácsadó Központba tudnak menni a hallgatók. Budapesten az úgynevezett Soteria Kilátó Klubház nyújt segítséget a diákoknak. Az ilyen jellegű tanácsadásokon zömében kezdő pszichológusoktól vagy pszichológus hallgatóktól kapunk lelki útmutatást, akik természetesen megfelelő szakmai felügyelet mellett végzik a munkájukat. Ezek a helyek csak bizonyos mértékű problémákkal küzdőket tudnak fogadni, ami azt jelenti, hogy ha úgy vélik, hogy a személynek komolyabb beavatkozásra van szüksége, akkor általában valamilyen szakpszichológushoz küldik a személyt a gyógyulás érdekében.

Fordulnak-e az egyetemisták szakemberhez a problémáikkal? Milyen gyakran?

Pontos adatot nem tudok mondani, hogy mennyi fiatalt képes ellátni az intézmény, viszont úgy vélem, hogy a diákok nyitottabbak a különböző pszichés segítségnyújtásra, pszichoterápiákra. Évente akár több tucat hallgató is ellátogat a tanácsadói központokban, ámbár sokan komolyabb problémával jelennek meg, mint ahogy azt ők gondolják, így szükséges további terápiákra menniük, más szakemberhez.

A hallgatónak különböző gondokkal kell megküzdeniük, amivel különböző szakemberhez tudnak fordulni. Melyek azok a meghatározó problémák, amelyek pszichológusi ellátást igényelnek?

Több, kisebb és nagyobb problémája is lehet egy páciensnek. Amelyek leginkább előfordulnak azok a szorongásos-, a depresszív-, illetve a kapcsolatteremtési zavarok. Az utóbbi mögött előfordulhat az is, hogy valamilyen személyiségzavar áll. A szorongásos betegségek például a fóbiák, mint amilyen a pókfóbia. Szociális szorongásnál előfordulhat, hogy valakinek azzal van problémája, hogy fél előadást tartani az egyetemen. Vannak motiválatlan hallgatók, akik kedvetlenek, vagy akár súlyos esetben az öngyilkosságon gondolkoznak. Ilyenkor depresszió állhat fenn. Ezekkel a betegségekkel inkább akkor jelennek meg szakembernél, amikor az már az adott személy teljesítményét rontja. Ilyenkor mindenképpen fontos lehet felkeresni egy pszichológust.

A diákok mennyire értesültek arról, hogy van lehetőségük az egyetemen belül is szakemberhez fordulniuk?

Szerintem sokan tudnak róla, hogy van ilyen lehetőségük, bár a jobb marketing még többet segítene. Személy szerint volt már rá példa, hogy megemlítettem a hallgatók körében például a Soteria-t, de konkrétan sosem reklámoztam ezeket a helyeket.

Említette, azokat a gondokat, amelyekkel pszichológusokhoz tudnak fordulni. Ezek közül melyik a leggyakoribb probléma, amivel ön találkozott?

5 emberből 1 legalább egyszer depressziós az életében, és 10 emberből 1 szociális szorongás zavarral küzd (nehezére esik beilleszkedni baráti társaságba vagy előadást tartani). Meglehetősen gyakoriak tehát a depresszív és szorongásos zavarok, de hasonlóan magas a gyakorisága más lelki zavaroknak is. Hozzám legfőbbképp személyiségzavarral küzdők járnak, de akad több olyan beteg is, akiknél ezek a betegségek összekapcsolódnak. Tehát egy személyiségzavarral küzdő ember lehet depressziós is egyben, vagy lehet szorongásos és depressziós zavara is együtt.

Lehetőségük van e diákoknak arra, hogy csoportosan vegyenek részt egy terápián?

Igen, lehet csoportosan is megjelenni, viszont csak meghatározott számban (5-12 főig). A csoportok különbözőek lehetnek, mert ha a tagoknak ugyanaz a gondjuk, akkor azt homogén csoportoknak nevezzük, ami sokkal egyszerűbb terápiát igényel a heterogén csoportnál. Az utóbbi tagjai más és más problémákkal küzdenek, de nem tudnak vagy nem szerettek volna egyéni terápiára járni. A csoportok előnye az, hogy költséghatékonyabb és időkímélőbb a tagok számára. Vannak olyan pszichológusok, akik pár- és családterápiákra szakosodtak, az ilyen jellegű problémákkal hozzájuk érdemes fordulni.

Ön mennyire érzi fontosnak az ilyen jellegű tanácsadásokat egy egyetemi hallgató életében?

Nagyon fontosnak tartom, hiszen sokat segítenek a tanácsadók a tanulási, illetve a kapcsolatteremtési nehézségekben. Ma Magyarországon tabunak számít, ha valaki valamilyen lelki bajjal küzd, nem úgy, mint például Amerikában, ahol valamiféle státuszszimbólum is lehet pszichológushoz járni és a társadalom részéről vélhetően nagyobb a nyitottság az ilyen jellegű segítségnyújtás irányában. Viszont én úgy érzem, hogy Magyarországon az egyetemi hallgatók, fiatalok körében van nyitottság e téren.

Több diák is olvasni fogja ezt az interjút. Mit üzen nekik azzal kapcsolatban, hogy hogyan kezeljék a tanulási, családi és társasági életben kialakult nehézségeket?

Ne szégyelljen segítséget kérni!

Minden embernek joga van ahhoz, hogy érzelmeit és szükségleteit nyíltan kifejezze. Nagyon fontosnak tartom a nyílt kommunikációt a partnerünk, vagy akár a főnökünk felé. Ha ebben nehézségeink adódnak, vagy ha úgy érezzük, hogy nem tudunk megbirkózni a gondokkal, akkor keressünk fel egy szakembert, hiszen közösen találhatunk megoldást vagy legalább könnyíthetik a terheinket. Azért gondolom jelentőségteljesnek, ha valaki segítséget kér, mert utána megtanulhatja máshogy élni az életét. Tehát igenis merjünk segítséget kérni, ha túlzottan elkeseredettek vagyunk vagy ok nélkül erősen szorongunk, félünk, esetleg nehezen tudunk más emberekhez kapcsolódni, vagy ha úgy érezzük, megrekedtünk és nem találjuk az egyensúlyt. A professzionális segítségnyújtás nagyban képes hozzájárulni az életminőség javításához, minden tekintetben.

Pálfi Krisztina Anna