Cimkék Innen-onnan |
12 karikás young-adult fantasy, avagy Vándorsólyom kisasszony különleges gyermekei | [ 2016.11.13 ] |
Az ollókezű és egymással harcoló bábuk, a szemgolyóevés, és a nyakigláb „üresek” ellenére – akik valamiért olyan érzést keltettek bennem, mintha éppen a Silent Hill-t nézném – indokolatlanul alacsony korhatár-besorolást kapott.
A sztori egy része mondhatni hétköznapi: adott egy kamasz fiú, Jake, aki képtelen beilleszkedni kortársai közé, szülei lepasszolták a nagyapjának, akivel azonban szoros, és hihetetlen rémtörténeteken alapuló kapcsolatot ápol, és akit természetesen mindenki őrültnek hisz. Ahogy az a legtöbb fantasy esetében lenni szokott… Csakhogy a nagypapa rejtélyes körülmények között elhalálozik, Jake pedig kivájt szemmel találja meg őt az erdőben, ahol tök véletlenül összefut a fő gonosszal. Itt pedig Tim Burton már sejtetni engedi az amúgy is kikövetkeztethető folytatást: Jake a rémmesékben hallott szigetre utazik, hogy megkeresse vándorsólyom kisasszonyt és annak különleges gyermekeit. Ugye emlékeztek még a Londoni rémtörténetek, a Sin City és az Álmodozók zseniális színésznőjére, Eva Green-re? Ismét talpraesett szerepben láthatjuk őt viszont, Vándorsólyom kisasszonyként. Talán az egyik legjobban sikerült jelenet, amikor Jake-et megmentik a gyerekek a kocsmában, és elviszik az otthonba, ahol Alma Vándorsólyom nyit ajtót. Ott áll előttünk hollófekete kosztümben, pipázgatva, kissé őrült, de a szokásos titokzatos látványt nyújtva. Ó, és ha már őrült, de ugyanakkor fő gonosz, akkor Samuel L Jackson az egyik legideálisabb jelölt erre a szerepre. Na de nem ilyen csekély mennyiségben. Leszögezhetjük, hogy igyekezett kihozni a maximumot a szerepéből, de ahogy felbukkant, valaki szinte azonnal elnyomta őt. Ugyan, ki hibáztatná, hiszen az egyik leghalványabb mellékszereplőként alig bontakozhatott volna ki. De a forgatókönyvíró nem csak Vándorsólyom kisasszony és Barron karakterét halványítja el, de néhány mutáns gyermekét is, mint például Gulipán kisasszonyét vagy a méhbarát fiúcskaét. A két órás időtartam ellenére is csak a szereplők közötti kapcsolat részleges ábrázolására maradt idő, pedig érdekes lett volna többet látni Jake és a szülei viszonyából, vagy közelebbről megismerni Aenok karakterét. Nem mondanám, hogy a rendezői munka tökéletes, ahogy a képi világ sem. Egy-két animáció lustán húzza maga után a lábát, arról nem is beszélve, hogy 2016 ellenére a színek olykor elég halványak. Habár legtöbbször 1943-ban járunk, ha mással nem, a természet színeivel lehetett volna játszani. Ó, és ha szörny, akkor minél nagyobb, annál jobb éjszakánk lesz – na, nem a csontvázaktól, akik a Karib-tenger kalózaiból csöppentek ide. Az üresek azonban hol ekkorák, hol akkorák voltak. A végére már egészen összementek. Így 10-es skálán talán 5-ösre tornázta fel a képi világ megjelenítését, és Tim Burton kreativitását Emma búvóhelye, az elsüllyedt hajóroncs - amely fontos szerepet játszik a film befejezésében -, és a lány képessége, amelyet igazán csak a hajón ismerhetünk meg először. Összességében, nem egy átlagos fantasy, de ennél azért jobbat várna az ember az Ollókezű Edward rendezőjétől. Méhes Alexandra
Kép: http://index.hu/ |
|
<< vissza |
Hozzászólások (a hozászóláshoz regisztráció szükséges)
Ehhez a cikkhez még nem szólt hozzá senki!
Innen-onnan • SZTE • Kultúra • TIK • Buli • Póker • MESE • Ösztöndíj • TÁK • REÖK • JGYPK • Egyetem arca • KMK • Koncert • Pályázatok • Előadás • Jugyu napok • Sport • Művészet • Európa • Diplomaátadó • Fair play • Felvételi • OTDK • Verseny • Kutatás • Képzés • Szeged • Egészség • Pénzügy • Munka • Hökkentő • @egyetemista • Alma Mater • Mappa • Hathárom • Bájital • SZTEhetség |