| Boldog csirke, individuális gyümölcs. És te, ember? | [ 2015.11.02 ] |
| A különböző marketing stratégiáknak köszönhetően ma már számtalan megszemélyesített dologgal találkozhatunk. De vajon miért ezt a taktikát választják? Ha „jót”, „boldogot” veszel, te is az leszel? Ma már tényleg minden egyes termék ránk mosolyog a polcokról, egyesek akár szószerinti értelemben is. Mindenki ismeri az egyik minőségi rostos üdítőitalokat gyártó cég legújabb kampányát, amelynek plakátjain igazán mély öntudattal rendelkező gyümölcsök pózolnak, akik csakis azért olyan zamatosak, mert nem sértette meg senki az identitásukat. A villamoson utazva nagyon sokszor láttam ezt az óriás posztert és mindig csak egy kérdés járt a fejemben: miért hiszik, hogy ezzel eladhatják a portékájukat? A megszemélyesített marketingfogások ezeregy példájával találkozunk nap, mint nap. A mindenki számára más-más, mégis intim jelentéssel bíró szavakkal megjelölt csomagolásoktól kezdve, a sok boldog és öntudatos portékán át (Boldog Csirke), a különböző, bátrabbnál bátrabb kijelentéssel bíró szlogenekig. (Itt vagyok önmagam, Mert megérdemlem.) A gyártó ettől reméli az eladási csúcsok megdöntését, de hogyan hat mindez a fogyasztókra?  Villányi Gergő pszichológiai tanácsadó szerint a pozitívumokkal felvértezett termékekkel a vevők jobban tudnak és akarnak azonosulni, mint egy átlagos árucikkel. „Ki ne választana ilyet a sima helyett? Megnyugtató, hogy például ezeknek az állatoknak "jobb". Még jobb emberek is vagyunk, ha ilyet támogatunk. Igen hallunk sok borzalomról, de itt a JÓ döntés lehetősége és máris kicsivel jobb lett a világ. Torztükör, de bőven hagyjuk magunkat meggyőzni, tudat alatt még igényeljük is, hogy könnyítsenek a terhen, hiszen a mindennapi életben is van elég nehézség.” Egy rögtönzött, nem reprezentatív, internetes felmérés szerint a fogyasztók többsége nem vásárol tudatosan ilyen termékeket, viszont jobban érzi magát, ha valahogy belekerül a kosarába egy-egy ilyen árucikk is. A dolog pikantériáját csak tovább növeli, hogy a válaszadók többsége nem figyel oda a grafikus hirdetésekre, valamint a televíziós reklámblokkokat is kerül. Szükségünk van erre? A KSH legfrissebb kutatásai szerint a magyar lakosság közel 89%-a elégedett az egészségügyi állapotával. Elsőre ez az eredmény egészen kecsegtetően hangzik. Hurrá, a sok zsíros, magyaros étel nem képes ledönteni minket a lábunkról! A tartós mentális betegségek azonban, mint a krónikus depresszió a lakosság több mint 4%-át érintik. Számokra lefordítva ez 10 milliós lakosságra vetítve 400 ezer embert jelent. Azt már több kutatás is alátámasztotta, hogy ehhez nagymértékben hozzájárultak a különböző közösségi oldalakon található tartalmak, de mi a helyzet a reklámokkal? Azok képesek befolyással lenni saját életfelfogásunkra? „A reklámok talán kicsit kevésbé hatásosak, mert azok nem annyira személyesek. Összességében elégtelenség, kisebbrendűségi érzés, értéktelenség fordulhat elő és állandó vagy gyakori hasonlítgatás, méricskélés. Bár az ingerküszöb elég sokat emelkedett az utóbbi időben, a legtöbb dologra legyintünk. Ha érdekes, vagy valamiért érdekel, az inkább átmegy. Én kifejezetten taszítónak tartom a nyomulós, agresszív reklámokat, nekem tévém sincsen, de interneten is van sok ilyen. Meg valahogy alapvetés, hogy a reklám manipulál és nem feltétlen azért, hogy nekem jó legyen, sőt. Aki, kevésbé gondolja így, vagy gondolkodik el a "világ dolgain", összefüggéseken és a befolyásolás kérdésén annak ez lehet valóság, megnyugtató segítség is, jaj de jó, hogy megmondják, hogy ez a legjobb, nekem az kell, nekem az jó lesz.” – folytatja Gergő. De akkor hogyan legyünk legalább annyira boldogok, mint a csirke? Ma már tudományos alapokon nyugszik az a kijelentés, hogy a boldogság tanulható. Az orvostudomány legfiatalabb lélektani kutatásokra épülő ág az úgy nevezett pozitív pszichológia pont ezt a kérdéskört kutatja. A hitetlenek megnyugodhatnak, nem az amerikai, már-már szélsőségesen élet igenlő virtusról, vagy valamiféle ezoterikus elmélet helyesléséről szólnak a témában megjelent tanulmányok. „A pozitív pszichológia a lélektan azon része, ami hiteles kutatások alapján szűr le eredményeket, és nem azt ígéri, hogy minden azonnal szép lesz és jó, de azt megmutatja, hogy hogyan lehet tanulni, fejleszteni, fenntartani egy boldog(abb) életet és mi az, ami fókuszt kell, hogy kapjon, mi az, ami segíthet.” De ha nincs kedvünk, időnk vagy lehetőségünk több száz oldalon átrágni magunkat és szorgalmasan jegyzetelni, megpróbálkozhatunk egy mindennapibb dologgal is: mosolyogjunk és nézzük meg, hányan mosolyognak vissza ránk. Simon Gabriella Grafika: Blahó Claudia Forrás:ksh.hu |
|
<< vissza |
|
| Innen-onnan • SZTE • Kultúra • TIK • Buli • Póker • MESE • Ösztöndíj • TÁK • REÖK • JGYPK • Egyetem arca • KMK • Koncert • Pályázatok • Előadás • Jugyu napok • Sport • Művészet • Európa • Diplomaátadó • Fair play • Felvételi • OTDK • Verseny • Kutatás • Képzés • Szeged • Egészség • Pénzügy • Munka • Hökkentő • @egyetemista • Alma Mater • Mappa • Hathárom • Bájital • SZTEhetség |
